A magas vérnyomást hipertenziónak is nevezik, akkor áll fenn, ha vérnyomása meghaladja a népesség normális értékét. A vérnyomást két értékkel jellemezzük: ezek a szisztolés és a diasztolés (per) vérnyomás. A szisztolés vérnyomás értéke azt a nyomást jelenti, amely a szív összehúzódásának pillanatában áll fenn, a diasztolés pedig akkor áll fenn, amikor a kiürült szív elernyed, és telni kezd. A vérnyomást higanymilliméterben (Hgmm) mérik. Magas a vérnyomás, ha akár a szisztolés felső határát (140), akár pedig a diasztolés felső határát (90) meghaladja. A diasztolés érték fontosabb, célunk az, hogy szintjét 90 Hgmm alatt tartsuk.

Mi okozza?

A legtöbb esetben (95%) nincs kimutatható ok - a vérnyomás egyszerűen csak megemelkedett. Az artériákban uralkodó nyomás attól magas, hogy a szív túl erősen pumpál és az erek túl szűkek. Olyan ez, mint a tömlőben uralkodó nyomás: minél jobban elzárjuk csapját, annál nagyobb benne a nyomás. Néha vesebetegség vagy más ritka megbetegedés okozza a vérnyomás megemelkedését. Fontos hajlamosító tényező a mértéktelen szeszfogyasztás.

Kinek a vérnyomása emelkedik meg?

Bárki megbetegedhet magas vérnyomásban. Nagyon gyakori állapot, a nyugati országokban a felnőtt lakosság 15-20%-át érinti. A magas vérnyomás a kor előrehaladtával egyre gyakoribb. A legtöbb ember azonban nem tud betegségéről.

Mik a tünetei?

Legtöbbször semmilyen tünetet sem okoz. Még nagyon magas vérnyomás mellett is jól érezheti magát valaki. Ritkán fejfájás, szívdobogás vagy hányinger jelzi, hogy szövődmény fenyeget.

Mik a veszélyei?

Magas vérnyomásban szenvedő emberben gyakoribb a szélütés vagy a szívroham, mint normális vérnyomás mellett. Ezek kockázata a vérnyomás értékével egyenes arányban van. Idővel a magas vérnyomás kimeríti a szívet és a vesét, azaz szív- vagy veseelégtelenség állhat elő. Ha sikerül a vérnyomást a normális határok közt tartani, csökken a szélütés és a szívbetegség, ezen belül a koszorúérbetegség okozta szívroham kockázata.

Hogyan kezelik?

A gyógyszerek (ezeket antihipertenzív szereknek nevezzük) csökkentik a kórosan magas vérnyomást, de ez néha okos, egészséges életmóddal is elérhető. Az alábbi rendszabályok betartása révén egyes esetekben el lehet kerülni, hogy egész életében gyógyszeres kezelésre szoruljon.

Önsegítés

• Étrend: Tápláló, de zsírszegény táplálékot fogyasszon.

• Só: Tegye el a sótartót, csak annyi sót fogyasszon, amennyit az étel sózás nélkül tartalmaz.

• Elhízás: Igyekezzék fenntartani ideális súlyát.

• Alkohol: Lehetőleg semennyi szeszt se fogyasszon, vagy ha igen, csak kis mennyiségben.

• Izgalom: Kerülje az izgalmat és túlterhelést.

• Testmozgás: Rendszeresen végezzen testmozgást.

• Dohányzás: A dohányzás nem emeli meg a vérnyomást, de szívbetegség kockázati tényezője, tehát hagyja abba.

Gyógyszerek

Ha természetes eszközökkel nem sikerül vérnyomását normalizálni, gyógyszer szedésére van szükség. A tabletta mérsékli a szív túlzott pumpálását, vagy ellazítja az artériák összehúzódott falát vagy csökkentik a szervezet vérnyomásemelő anyagainak termelését. A tablettát rendszeresen, az utasításoknak megfelelően kell szedni és orvosi tanács nélkül semmiképpen sem szabad felhagyni a kezeléssel.

Milyen gyakran kell vérnyomását ellenőriztetni?

Az orvos egy-két évenként ellenőrzi a panaszmentes ember vérnyomását. 40 év fölött legalább évenként kell vérnyomást ellenőriztetni, mivel a kor előrehaladtával egyre följebb kúszhat. Fogamzásgátló tablettát szedő nők vérnyomását rendszeresen kell ellenőrizni.

2. Cukorbetegség (Diabetes Mellitus)

A diabetes mellitus vagy cukorbetegség esetén túl sok cukor van a vérben. Oka az egyik fontos hormon, az inzulin hiánya. Az inzulint a gyomor mögött elhelyezkedő nagy mirigy, a pancreas vagy hasnyálmirigy termeli. A diabetes görög szó, átmenni, keresztülfolyni a jelentése. A latin mellitus szó pedig (méz)édeset jelent. Az inzulin a cukorháztartást szabályozza a szervezetben.

Melyik a diabetes két fő típusa?

Az I. típust fiatalkorban kezdődő vagy inzulinfüggő diabetes mellitusnak nevezik. Leginkább fiatal egyénekben fordul elő, oka az, hogy a pancreas csak igen kevés vagy semennyi inzulint sem termel, ezért inzulin befecskendezésére szorulnak. Pontos okát nem ismerjük.

A II. típusú diabetes érett korban kezdődő vagy inzulintól nem függő diabetes néven ismerjük. Főként 40 év fölöttieket betegít meg, a betegek jelentős része elhízott és sok kalóriát fogyaszt. Kezeléséhez általában elég a megfelelő diéta, néha tablettás beállításra is szükség van.

Mik a tünetei?

A kezeletlen cukorbetegség klasszikus tünetei:

• a gyakori és bőséges vizelés (akár óránként)

• kínzó szomjúság

• fogyás (kivált I. típusban)

• fáradtság, erőtlenség

• fertőzésekre való hajlam, különösen a bőr fertőzéseire

Milyen gyakori?

Minden 30. emberben alakul ki diabetes. A kor előrehaladtával gyakorisága növekszik, mivel a hasnyálmirigy, akárcsak többi szervünk, az öregedés eredményeként elkopik.

Mik a veszélyei?

A cukorbetegség korszerű kezelése nagyon hatékony, de az eredmény nagyban függ attól, mennyire tartja magát a beteg a kezelés előírásaihoz, elsősorban a diétához. A kezeletlen diabetes szövődményei roppant súlyosak, eszméletvesztés is előfordulhat (a vércukor vagy nagyon magas, vagy nagyon alacsony), gyakori a vesebetegség, a megvakulás és a szívbetegség. Különösen a szem és az alsó végtag erei vannak veszélyben, ezeknek az ereknek az állapota speciális gondozást és rendszeres ellenőrzést igényel.

Meggyógyítható-e a diabetes?

Nem, ma még nem, de megfelelő diétával, rendszeres testmozgással és szükség esetén tablettás kezeléssel vagy inzulinnal szinte mindig rendben tartható. Bár a beteget a betegség kiderülése leszokta sújtani, az állapot nem okoz akkora problémát, mint általában vélik- a legtöbb beteg normális életet él.

A diéta-e a fő kezelési eszköz?

Igen: minden cukorbeteg speciális diétára szorul, melyben a szénhidrátok és zsírok mennyiségét meg kell szabni.

Az étrendi kezelés céljai:

• az ideális testsúly fenntartása (mind az elhízást, mind pedig a soványságot el kell kerülni)

• a vércukor normális szinten tartása és a vizelet cukormentessé tétele

Ezt a következőkkel lehet elérni:

• rendszeresen, megfelelő összetételű táplálékot kell fogyasztani (nem kell éhezni)

• az étkezéseket jól el kell osztani az egész napra (három fő étkezés, három kisebb étkezés)

• a zsírfogyasztást minimumra kell szorítani

• kerülni kell a cukrok és édes szénhidrátokat tartalmazó ételek fogyasztását (ilyen a cukor, a lekvár, a méz, a csokoládé, a cukorka, az édes sütemények, a cukros üdítők). Helyettük természetes, összetett szénhidrátokat (keményítőt) tanácsos enni: kiőrölt lisztből készült kenyeret, burgonyát, gabonapelyheket fogyasszon sokféle gyümölcsöt; zöldséget és főzeléket, szeszt egyáltalán ne vagy csak nagyon kis mennyiségben fogyasszon.

Fontos-e a testmozgás?

Fontos - kifejezetten használ egészségének. Testmozgásnak tekintendő minden fizikai tevékenység, amely erőnlétét fokozza. Ilyen például a kiadós séta (pl. naponta 2 km), a kocogás, a torna. Igyekezzék hetente 3 alkalommal legalább 30 percet mozogni, még jobb, ha naponta végez testmozgást. Kevéssel kezdje, fokozatosan érje el napi adagját.

Jó tanácsok

• A testmozgás fontos.

• Ne hízzék el.

• A siker titka a megfelelő étrend.

• Zsírszegény, cukormentes diéta szükséges.

• Ne dohányozzék.

• Szorítsa minimumra a szeszfogyasztását.

• Fektessen nagy súlyt a lábápolásra.

• Önfegyelemmel könnyen élhet normális életet.

Mikor kell ellenőrizni vércukorszintjét?

Rutinszerűen

II. típusú diabetesben (amely pusztán diétával vagy diéta és  tablettaszedés  kombinációjával rendben tartható) elég hetenként - kéthetenként, eseténként más-más napszakban ellenőrizni a vércukor szintjét.

I. típusú diabetesben (ez inzulinkezelést igényel) rendszeresebb ellenőrzésre van szükség, azaz naponta legalább egyszer, legtöbbször közvetlenül a reggeli előtt, majd két órával étkezés után. Evés előtt alacsony, utána magas vércukorszint várható.

3. Angina pectoris

Az angina (vagy teljesebb nevén angina pectoris) az oxigénhiányban szenvedő szívizom okozta mellkasi fájdalom latin neve, szó szerint szorítást jelent. A szív valójában jókora izom, amely körülbelül másodpercenként összehúzódva továbbítja a vért; ha saját erei, a koszorúerek (vagy coronariák) révén nem kap elég oxigént, görcsös fájdalom alakul ki, melynek jellege emlékeztet a lábikragörcséhez. Az angina fő oka a koszorúerekben zsírnemű anyag lerakódása (ún. atheroma) miatt kialakuló szűkület. Gyakori betegség.

Az angina tipikus esetben tompa, erős fájdalom vagy kényelmetlen érzés a mellkas közepe táján. A benne szenvedők nyomásnak, szorításnak minősítik, "nehéz, mint a kő". A fájdalom kisugározhat a nyakba, az alsó állkapocsba, a hátba és a karba (legtöbbször a bal karba). További tünetei lehetnek a légszomj, a verejtékezés, a hányinger és a fáradtság érzése.

Az angina jellegzetes módon testi erőkifejtéskor jelenik meg és a megterhelés megszűnésekor elmúlik. Kiválthatja továbbá erős felindulás (pl. harag, ijedelem, izgalom), hideg idő vagy bőséges étkezés. Az erős dohányosok vagy az elhízottak anginára való hajlama nagyobb.

A dohányzás, a magas vérnyomás, a vér emelkedett koleszterinszintje, az elhízottság és a cukorbetegség fokozza az angina kialakulásának kockázatát. Van családi hajlam is.

Az angina olyan figyelmeztető tünet, amely a szívizom elégtelen oxigénellátását jelzi és szívroham veszélyére hívja fel a figyelmet. Az angina magában nem szokta a szívet károsítani.

Néha nehéz eldönteni, valódi angina-e a mellkasi fájdalom, ilyenkor az EKG (elektrokardiogram) elkészítése hozzásegíthet a diagnózishoz. Az EKG elkészíthető fekvő egyénen (nyugalmi EKG) vagy fizikai terhelés, pl. szobakerékpár hajtása közben (terheléses EKG). Ha műtét jön szóba, a koszorúerek állapotát speciális röntgenvizsgálatokkal lehet megítélni. Minden anginás betegben meg kell határozni a koleszterin vérszintjét.

Önsegítés:

• Ha dohányos, hagyja abba.

• Ha túlsúlyos, tartson ésszerű étrendet.

• Ha nem szokott mozogni, kezdjen rendszeres testmozgást, pl. napi húsz perces sétát.

• Ha feszült és megterhelés alatt él, alakítson ki magában ellazultabb beállítottságot az élettel szemben.

Többféle gyógyszerrel lehet segíteni az anginán. A nitroglicerin-származékokat a nyelv alatt kell elszopogatni vagy permet formájában a nyelv alá fújni a fájdalom enyhítésére. Szokás naponta fél tabletta aszpirint is rendelni. Háziorvosa adhat tanácsot a megfelelő gyógyszerelés kérdéseiben.

Az anginás betegek fegyelmezett élet beállítottsággal meg szoktak birkózni az anginájukkal. Vannak azonban jelek, amelyek arra utalnak, hogy a baj a szokásosnál súlyosabb, ezek megjelenésekor értesítse orvosát:

• az angina tíz percnél hosszabb ideig tart

• az anginás fájdalom a szokottnál hevesebb

• három angina elleni tabletta sem enyhíti a fájdalmat

• látható ok nélkül gyakoribbá válik az anginás fájdalom

• az angina első alkalommal jelentkezik nyugalomban

• új tünetek társulnak hozzá, pl. verejtékezés vagy nehézlégzés

4. Daganatos betegségek

A daganat a szövetek valamelyik sejtfajtájának kóros, szervezetlen burjánzása. A sejtek fékevesztetten szaporodnak, elvonják az életfontos tápanyagokat a normális sejtek elöl. A magzat méhen belüli növekedése is gyors sejtburjánzás révén történik, de a rákkal ellentétben ez a növekedés remekül szervezett módon zajlik. A daganatoknak két fő fajtája van: jóindulatú és rosszindulatú. A jóindulatú daganat növekedése szervezettebb, általában nem veszélyes, míg a rosszindulatú daganat (a rák) képes a szervezet más tájaira is átterjedni.

Nem. A rákbetegségek csoportja, amelyeknek közös vonása a fékevesztett sejtburjánzás.

Bár számos kiváltó vagy hajlamosító tényezőt ismerünk (pl. tüdőrák: dohányzás, bőrrák: napfény, vérképzőszervi és egyéb rákok: sugárzás), még mindig nem tudjuk pontosan, hogyan és miért jön létre a sejtek rosszindulatúvá válása. Nincs bizonyíték arra, hogy a rák fertőző vagy örökletes volna, legfeljebb egy-két ritka rákfajtáról tudjuk ezt.

A rák még ma is az egyik vezető halálok, 35 éves kor alatt minden nyolcadik, 45 fölött pedig minden negyedik esetben okozza rák a halált.

Férfiakban: bőr, tüdő, prosztata, bél, vese, here, hólyag, gyomor, hasnyálmirigy: nőkben: bőr, emlő, bél, tüdő, nemi szervek, vese, hólyag, gyomor, hasnyálmirigy.

• szokatlan vérzés vagy véres váladék

• csomó vagy terime az emlőben vagy másutt

• nem gyógyuló seb

• a széklet- vagy vizeletürítés módjának megváltozása

• makacs rekedtség vagy köhögés

• makacs gyomorpanaszok vagy nyelési nehézség

• fogyás

• szemölcs vagy anyajegy megváltozása

Nem, nem mindig, de veszélyes figyelmen kívül hagyni őket, mivel minél korábban kezdik meg a kezelést (ha rák áll a jelenség hátterében), annál több esély van a gyógyulásra. A szokatlan vérzést mindig nagyon komolyan kell venni. Ha fentiek közül bármelyik jelenséget észleli vagy bármilyen panasza egy hónapnál tovább tart, a biztonság kedvéért keresse fel orvosát. Valószínű, hogy nem rákról van szó, de bármi is a baj, gyógyítást igényel.

Nem, általában nem. A fájdalom a ráknak legtöbbször nagyon késői tünete, akkor á11 elő, amikor a daganat már az idegekbe nő bele. Sokan azt hiszik, hogy a makacs fájdalom, mint amilyen a fejfájás vagy a derékfájás, rákot jelent, de ez ritkán van így A fájdalmat persze nem szabad semmibe venni.

Ha a rák elterjedt a szervezetben, csak kivételes esetben lehet végleges gyógyulásra számítani, de számos rákfajta korai (még a sejtek szétszóródása előtti) felismerés és kezelésbevétel esetén teljesen meggyógyítható.  A gyógyulási arány számos rák esetében állandóan javul, különösen áll ez a méhnyak, a here, a bór, a vastagbél, a nyirokcsomó (lymphoma) és vér (leukaemia, fehérvérűség) rákjára.

Erre számos módszer áll rendelkezésre, többek közt a műtét, a kemoterápia (gyorsan szaporodó sejtek elpusztítására való speciális gyógyszerek alkalmazása), sugárkezelés, lézerkezelés, krioterápia (fagyasztás) és hormonkezelés. Az onkológus szakember választja meg az adott rákfajta kezelésében legeredményesebb kezelésmódot. Nem szabad a kezelés megkezdését halogatni és mindenféle ?csodadoktorral? kísérletezni. Sok betegen segít a speciális kezelésen felül alkalmazott ellazulás, tápláló étkezés és vitaminkezelés.

Bizonyos dolgokat érdemes mérlegelni:

• Ne dohányozzék.

• Táplálkozzék egészségesen: legyen étrendjében sok gyümölcs, zöldség, gabonanemű, hal.

• Ne tegye ki magát a napnak ártalmas mértékben (viseljen kalapot, hosszú ujjú inget vagy ruhát, használjon fényvédő bőrápolószert).

• Éljen ellazultan - kerülje a feszültséget és szorongást.

Ezen felül szűrésekkel lehet korán felfedezni a rákot:

• 2 évenként hüvelykenet végeztetése 70 éves korig

• rendszeres mammográfia (emlő röntgen) 50 évesnél idősebb nőkben

• az emlő illetve a here rendszeres önvizsgálata

• a vastagbél vizsgálata veszélyeztetettekben

• a bőr rendszeres megtekintése

5. Depresszió

A legtöbb ember hébe-hóba nyomottnak vagy boldogtalannak érzi magát, de az ilyen érzés és a depressziós betegség közt igen nagy a különbség. A depresszió valódi betegség, amely az embert testestül-lelkestül érinti. Súlyosan lefékezi az ember öt alapvető tevékenységi körét: tetterejét, nemi ösztönét, alvását, étvágyát és az élet nehézségeivel való megbirkózásának képességét. A depressziós ember látnivalóan képtelen kiragadni magát nyomorúságos állapotából és külső segítség nélkül megharcolni a maga harcát. Nem érnek semmit a felületes tanácsok ("ne törődj vele"), mivel az érintett egyénnek ez nem áll módjában.

Az kissé rejtélyes, de a vizsgálatok szerint ilyenkor a központi idegrendszerben egy bizonyos vegyületből kisebb mennyiség van jelen, mint normálisan. Depresszió következhetik be súlyos veszteség, pl. szeretett hozzátartozó halála, a házastárstól való megválás vagy anyagi csőd nyomán. Kialakulhat azonban kézzelfogható ok nélkül is, bár néha testi betegséget vagy megterhelést, pl. influenzát, műtétet, szülést követően lép fel. Gyakoribb a depresszió a serdülés későbbi éveiben, középkorú emberekben (férfiakban és nőkben egyaránt), nyugdíjba vonuláskor és idős korban.

Az orvosi gyakorlat egyik leggyakoribb betegsége, gyakran tévesztik össze más bajokkal.

Sok tünet jelentkezhet, ezek testiek és lelkiek egyaránt lehetnek. Hiányozhatnak viszont a nyomottság klasszikus tünetei (sírásra való hajlam, álmatlanság), ilyenkor álcázott depresszióról beszélünk. Az alábbiak szoktak valamilyen kombinációban fennállni:

• úgy érzi az egyén, hogy képtelen megbirkózni az élet viszontagságaival (pl. reménytelenség, elhagyatottság érzése)

• állandóan fáradt

• rosszul alszik (pl. korán felriad)

• étvágytalan

• csökken szexuális érdeklődése

• nem tud örülni olyasminek, ami különben örömöt szokott okozni

• feszültnek érzi magát, szorong

• ingerlékeny, könnyen megharagszik, mindentől fél

• bűnösnek érzi magát, úgy érzi, már semmire sem jó, terhére van mindenkinek

• nehezen összpontosítja figyelmét, képtelen dönteni

• fáj a feje, hasmenése vagy székrekedése van

A tünetek a nap folyamán változhatnak, de reggel, ébredéskor szoktak rosszabbak lenni. Ha súlyosak a tünetek, az érintett egyénnek esetleg egyáltalán nincs kedve élni.

Az öngyilkosság valós veszély. Az öngyilkosságok 10 %-át követik el depresszió miatt egyébként egészséges és elégedett emberek. További súlyos és elkerülhető következménye a személyközi, tehát házastársi, családi, baráti kapcsolatok megromlása, főként azért, mert nem kellemes a depressziós emberrel való együttlét, kivált, ha a házastárs, családtag vagy barát nem érti meg a beteg szenvedéseit.

A depressziós ember valóban sürgős orvosi segítségre szorul, a kezelés legtöbbször kitűnő eredménnyel jár. Az öngyilkosság veszélye valós, a vele való fenyegetődzést komolyan kell venni, a depressziós gyakran valóra is váltja fenyegetését. Minden elképzelhető eszközt be kell vetni az orvosi segítség érdekében, még akkor is, ha a beteg vonakodik attól, hogy orvoshoz forduljon.

A kezelés lényege a hiányzó vegyület pótlása antidepresszív szerek adagolása révén. Ezekre a szerekre nem lehet rászokni, igen hatékonyak, azonban két hétbe is beletelhet, amíg a javulás észrevehetővé válik. Ha az egyén súlyosan depressziós és öngyilkosság veszélye áll fenn, az orvos minden bizonnyal kórházi felvételt javasol. Szükség esetén egyéb hatékony módszereket is lehet alkalmazni. A depressziós ember sok megértést, támogatást és kezelést igényel. Ha a kezelést megkezdték, a kilátások nagyon jók.

• A depresszió betegség

• Gyakrabban fordul elő, mint ahogy felismerik.

• Magától következik be, beálltáért senki sem okolható.

• Az életkedv, a nemi ösztön, az étvágy és az alvás alapvető működéseit érinti.

• Kezeletlenül végzetessé válhat.

• Tönkreteheti az emberi kapcsolatokat.

• Kezelésre jól reagál.

6. Mozgásszervi megbetegedések (Hát- és derékfájás)

Mi okozza a hát- és derékfájást?

A hát fájdalmasságát legtöbbször a gerinc izmainak vagy szalagjainak kisebb húzódásai okozzák, a komoly derékfájást azonban az alsó gerincszakasz számos ízületének valamelyikében bekövetkezett sérülés idézi elő. Ezek közé az ízületek közé tartoznak a csigolyák nyúlványait összekötő ízületek és a szomszédos csigolyák csontos teste között elhelyezkedő porckorongok: ezek deformálódása  a  közvetlenül mögöttük elhelyezkedő ideggyököket nyomhatja. A sérülés legtöbbször erős előrehajláskor következik be, különösen a túlzottan súlyos tárgy megemelése veszélyes.

Semmilyen feladatot ne végezzen nyújtott lábbal végzett előrehajlással. A korábbi deréksérülés könnyen kiújulhat, ezért óvja derekát.

Hogyan bánjék fájós derekával?

Igazítsa tevékenységét derékfájásához. Óvatosan változtasson testhelyzetet, ágyazzon vagy végezzen derékmozgással járó tevékenységet. Ne erőltesse meg magát. Legjobb, ha rendszeresen végez gerinc- és hasizomerősítő tornagyakorlatokat.

Sport és testi erő kifejtés

Vigyázzon a hirtelen törzsfordítással járó mozdulatokkal és általában az izmok hirtelen megterhelésével. Alkalmas testmozgás a séta, gyaloglás, kocogás (ne kemény felszínen!) és az úszás, ha módja van valamelyikre.

Ne üljön egyhelyben sokáig, különösen ne autóban. Mindkét térde legyen magasabban, mint csípője és egyenesen tartott dereka. Tartsa fenn derekának homorulatát.

Fekvés és alvás

Egyetlen lapos párnán nyugtassa fejét, feküdjék az oldalán. Ne feküdjék hanyatt vagy hason. Derékalja legyen kemény.

Emelés

Ne emeljen meg 10 kg-nál nehezebb tárgyakat. Lépjen közel a felemelendő teherhez, tartsa derekát egyenesen, ne hajoljon a teher fölé, hogy így ragadja meg a tárgyat és emelje meg. Térdét és lábszárát használja emelőnek, ne a derekát. Emelés közben tartsa derekát egyenesen, ne hajoljon se előre, se hátra.

Padlósikálás és kertészkedés

Mindkét kezét tartsa annyira előre, amennyire szükséges derekának egyenesen tartásához. Ne hajlítsa meg derekát, ne végezzen kezével munkát térdéhez túl közel.

Hajolás

Vigyázzon hajoláskor, például cipőfűző kötésekor vagy a zokni felhúzásakor tegye fel a lábát törzséhez közel elhelyezett székre, a szék legyen elég magas ahhoz, hogy ne kelljen hajolnia lába eléréséhez.

7. Szélütés (Stroke)

A szélütés vagy angol szóval stroke akkor következik be, ha valamely agyterület a vérellátás megszűnése miatt károsodik. Az agyterület funkciójától függően romlanak meg a szellemi és testi működések.

Mi az oka?

Három fő oka van:

• thrombosis: azaz vérrögösödés: az ellátó artériában vérrög képzôdik

• embolus: máshonnan sodródik be az artériát elzáró rögöcske

• vérzés: az agy állománya bevérzik (a két előbbivel szemben, ahol az artéria záródik el)

• Gyakori okai közé tartozik a magas vérnyomás és az erek elmeszesedése (atherosclerosis).

Mik a tünetei?

A tünetek attól függenek, melyik agyterületet éri a zavar és mi az oka. A vérzés legtöbbször hirtelen kezdődik, kilátásai kedvezőtlenebbek. A szélütés néha enyhe és következményei néhány nap alatt elmúlnak.

   Tünetei:

• eszméletvesztés

• zavartság

• a beszéd képességének elvesztése

• valamely testtáj  (például valamelyik testfél) bénulása

• kettős vagy homályos látás

• kérdések megértésének zavara

• szédülés

• a járás vagy a karok haználatának nehézsége

• érzészavar valamelyik testfélen

Mi az átmeneti ischaemiás roham (TIA)?

Az artéria időleges elzáródása miatt a funkciókiesés átmeneti. Legtöbbször igen kicsi vérrög beakadása okozza, a beteg állapota néhány perctől 24 óráig terjedő időtartam (átlagosan 5 perc alatt) alatt rendezódik. Szélütés előjele is lehet, ezért sürgős orvosi ellátást igényel.

Milyen gyakori a szélütés?

Nagyon gyakori, különösen 65 év fölötti férfiakban. A nyugati világban a harmadik leggyakoribb halálok és a szívroham után második helyen áll a hirtelen halál okai között. Különösen nagy a kockázata a magas vérnyomásban vagy diabetesben szenvedő betegeknek vagy akiknek magas a koleszterinszintje vagy erősen dohányoznak.

Mi a kimenetele?

Az érintettek körülbelül egyharmada teljesen felépül, egyharmaduk maradandó károsodással marad életben és egyharmaduk meghal.

Hogyan lehet a szélütést megelőzni?

Ellenőrizni kell, nem áll-e fenn valamelyik kockázati tényező, különösen a magas vérnyomás leküzdése fontos. Kerülni kell a dohányzást, a mértéktelen alkoholfogyasztást, a zsíros ételek fogyasztását, a testsúlyt az ideális határok közt kell tartani, a rendszeres testmozgás is hasznos.

Ha kiderül, hogy agyi érelmeszesedése van, lehet, hogy érrögösödést gátló szer rendszeres szedését tanácsolja orvosa. Ez lehet aszpirin, kis adagban. Kimutatták, hogy a fokhagymakészítmények is hasznosak a rögképzódés megelőzésében, vannak speciálian alvadásgátló tabletták is.

Ha a betegnek valamelyik nagy agyi artériáján (carotis nevű verőerén) van részleges elzáródása, műtéti úton kitisztítható, akár a kémény a keményseprő keféjével. Ez különösen jó megoldás az átmeneti ischaemiás rohamban szenvedő betegek esetében.

Ha a szélütés már bekövetkezett, az érintett agyterület nem gyógyul meg teljesen. Ha az egyén túléli a katasztrófát, lényeges, hogy ügyeljen a kockázati tényezőkre, különösen fontos a vérnyomás rendszeres ellenőrzése. A végtagok mozgathatóságának és a beszédkészségnek helyreállítására intenzív rehabilitációt kezdenek, ez csapatmunka, amelyben a kulcsszerepet a fizioterapeuta játssza. Az eredmények többnyire kellemes meglepetéssel szolgálnak minden érintett félnek, a javulás fokozatosan áll be, ehhez legalább 2 év szükséges.

8. Fekélybetegség (Ulcus)

A fekélybetegség a gyomor vagy a nyombél (duodenum, a bél legfelső szakasza) bélésén keletkezett hámfosztott terület vagy apró lyuk. A legtöbb fekély a nyombélben áll fenn (nyombélfekély), kisebb hányaduk a gyomorban.

A gyomor belső felszínét bélelő nyálkahártya által termelt gyomornedv sósavat és a pepszin nevű fehérjebontó enzimet tartalmaz; mindkettő a táplálék emésztését szolgálja. Ha a savtermelés fokozott, a savas nedv kimarhatja a gyomor vagy a nyombél nyálkahártyáját. A nyálkahártyát normális körülmények között sűrű nyálkából álló réteg védi. Ha ennek folytonossága megszakad, fekély nyers felszíne keletkezik. A nyálkahártya károsodásában mai tudásunk szerint szerepet játszik a gyomorban esetleg jelenlévő Helicobacter pylori nevű baktérium is.

Gyakori mai oka a fájdalom és az arthrosis kezelésére  használt  nem-szteroid  gyulladáscsökkentő szerek szedése.

Gyakori tünetei:

• a has felső részében, a bordaív alatt érzett fájdalom

• gyomorégés vagy rossz emésztés

• éhgyomri fájdalom, amikor a gyomor üres (étkezések közt illetve éjszaka)

• a fájdalmat savkötők vagy tej fogyasztása enyhíti

Ritka tünetei lehetnek:

• háti fájdalom (a két lapocka közti tájra sugárzóan)

• vérzés -vérhányás vagy szurokszéklet

Gyakoribb a fekélybetegség:

• férfiakban

• fiatal vagy középkorú felnőttekben

• bizonyos gyógyszerek (aszpirin, szteroidok, nem-szteroid gyulladáscsökkentők) tartós szedőiben

• erős dohányosokban

• mértéktelen szeszfogyasztókban

• tartós feszültségnek és szorongásnak kitett egyénekben

A legtöbb fekélyt viszonylag könnyű meggyógyítani vagy rendben tartani. A vérzés vérszegénységet okozhat, ha azonban hirtelen alakul ki, sürgős ellátást igényel. A nyombél átlyukadása vagy elzáródása is előfordulhat. A gyomorfekély mellett csak ritkán alakul ki gyomorrák.

Önsegítés:

• Ne dohányozzék.

• Szeszt csak mértékkel fogyasszon.

• Aszpirint vagy arthrosis elleni szereket csak akkor vegyen be, ha feltétlenül szükséges.

• Étkezése legyen rendszeres és kiegyensúlyozott, naponta három főétkezést tartson.

• Ne hagyjon ki étkezéseket, ne egyék össze-vissza, ne torkoskodjék késő este.

• Kerülje olyan ételek fogyasztását, amelyek súlyosbítják tüneteit.

• Folytassa normális tevékenységeit, de törekedjék feszültségmentes életmódra.

• A tünetek enyhítésére vegyen be savkötőt vagy egyéb gyógyszert.

Fekélybetegségét orvosának tanácsa alapján kezelje. Lehet, hogy a savkötők szedése nem elég, ma már speciális fekélyellenes gyógyszerek állnak rendelkezésre.  A korszerű gyógyszerek csökkentik a gyomor savtermelését és gátolják a Helicobacter pylori szaporodását (legtöbbször hármas kezelés formájában adják a szereket), a szerek bevételének menetrendjét pontosan be kell tartani. Ha mindez nem vezet sikerhez, nagyon eredményes megoldás a műtét.

Megjegyzendő!

• A fekélybetegség manapság már nagyon eredményesen kezelhető a korszerű gyógyszerekkel, ezért fölösleges a fekély okozta szenvedés.

• Azonnal forduljon orvoshoz, ha hirtelen heves gyomorfájdalmat érez, vért hány vagy széklete véres vagy szurokfekete.