Tudnivalók a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásról

A tartalomból:

• a szolgálat feladatai

• a munkáltató feladatai

• foglalkozásegészségi osztályba sorolás

• munkaköri alkalmassági vizsgálat

• a munkaköri alkalmassági vizsgálat típusai

• jelentési kötelezettségek

A foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás a munkáltató által finanszírozott, valamennyi munkavállalója számára kötelezően előírt, elsősorban megelőző jellegű orvosi tevékenység, amelyet a Munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény rendel el. A törvény betartását az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) felügyeli, amely mulasztás esetén 50-500.000 Forint büntetést róhat ki. A munkáltatók regisztrálását és ellenőrzését a 70/2007 (IV. 14.) Kormányrendelet az OMMF hatáskörébe utalta. A 89/1995 (VII. 14.) sz. Kormányrendelet rendelkezik a foglalkozás-egészségügyi szolgálat szervezéséről és működéséről, az alkalmazottak kategóriák szerinti besorolásáról. Az OMMF hatóságként ellátja a foglalkozás-egészségügyi szolgálatok munkavédelmi feladatokra kiterjedő szakmai irányítását és ellenőrzését is.

Munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény szerinti feladatai ellátása érdekében a munkáltatónak foglalkozás-egészségügyi szolgálatot (egyszerűbben: üzemorvost) kell biztosítania a munkavállalók számára a munkahelyen. A foglalkozás-egészségügyi szolgálat két módon biztosítható a munkahelyen: vagy a munkáltató maga tart fenn ilyen szolgálatot, vagy külső szolgáltatót vesz igénybe. Azok a munkáltatók, akik nem tartanak fenn szolgálatot, továbbá a munkaügyi központok, a települési önkormányzatok és a szakképző intézmények a vizsgálatok elvégzése ellenében térítési díjat fizetnek a szolgáltatást végzőnek.

A szolgálat feladatai

A foglalkozás-egészségügyi szolgálatnak főként preventív, megelőző szerepe van. A foglalkozás-egészségügyi szolgálat elsősorban – a munkáltató felelősségének érintetlenül hagyásával – közreműködik az egészséges munkakörnyezet kialakításában és az egészségkárosodások megelőzésében. Feladata egyrészt a munkahelyi megterhelés (fizikai, szellemi, lelki) és a munkakörnyezeti kóroki tényezők (fizikai, kémiai, biológiai, pszichoszociális, ergonómiai) felkutatása, folyamatos ellenőrzése, másrészt hogy javaslatot tegyen arra, milyen módszerekkel lehet ezeket olyan szinten tartani, ami nem károsítja az egészséget. Feladata továbbá a munkavállalók egészségének ellenőrzése. A foglalkozás-egészségügyi szolgálat a munkavédelemről szóló törvény alapján – többek között – részt vesz a munkavédelmi üzembehelyezésben, a munkabaleset kivizsgálásában. A munkáltatókat munkahigiéniai tanácsadással segíti, és a feladatai közé tartozik a veszélyhelyzetek megelőzése is.

A munkáltató feladatai

A foglalkozás-egészségügyi szolgálatról a 89/1995. (VII. 14.) Korm. rendelet rendelkezik. Ez a következő kötelezettségeket írja elő minden munkáltatóra:

1) Munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény szerinti feladatai ellátása érdekében a munkáltatónak foglalkozás-egészségügyi szolgálatot (egyszerűbben: üzemorvost) kell biztosítania a munkavállalók számára a munkahelyen.

2) A munkáltató - a magánszemély munkáltató kivételével - a működése megkezdését követő két hónapon belül köteles az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség területileg illetékes munkavédelmi felügyelőségének (a továbbiakban: munkavédelmi felügyelőség) bejelenteni

a) székhelyének és telephelyeinek címét,

b) tevékenységeit,

c) a számára foglalkozás-egészségügyi szolgáltatást nyújtó szolgáltató nevét és címét,

d) a foglalkoztatott, foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásban részesülő munkavállalók számát és foglalkozás-egészségügyi osztályba sorolását. (2.§/2/)

3) Az előbbi adatokban bekövetkezett változást éves rendszerességgel, minden év február 15. napjáig köteles bejelenteni a munkavédelmi felügyelőséghez. (2.§/3/)

4) A munkáltató és a foglalkozás-egészségügyi szolgáltató között a szolgáltatás nyújtására létrejött megállapodás hatályának megszűnését a megszűnés időpontjának megjelölésével, valamint a szolgáltatást nyújtó orvos személyében bekövetkezett változást annak kezdő időpontjának feltüntetésével a változás megtörténtétől számított három munkanapon belül köteles bejelenteni a munkavédelmi felügyelőséghez.

5) A munkáltatónak – a szolgáltató vagy a munkaügyi felügyelőség véleményének figyelembe vételével - el kell készítenie a foglalkozás-egészségi osztályba történő besorolást, amelynek szempontrendszerét a rendelet 4. számú melléklete tartalmazza. (6.§/2/)

Figyelem! 2011. január 1.-től a 2., 3., 4., pontban részletezett jelentési kötelezettség megváltozott, részletes leírása a Jelentési kötelezettségek fejezetben.

Osztályba sorolás

A rendelet – aszerint, hogy a tevékenységüknek mekkora az egészségkárosító kockázata – osztályokba sorolja a munkavállalókat. Ez alapján lehet megtudni, hogy a munkáltatónak kell-e a főműszak idejére üzemorvost biztosítania, vagy sem. A besorolást a munkáltatónak kell elkészítenie, azonban figyelembe kell vennie a szolgálat véleményét is. Amennyiben egy munkahelyen az „A” és „B” foglalkozás-egészségi osztályba tartozó munkavállalók száma egy műszakban 300 fő feletti, a munkahely szerint illetékes munkavédelmi felügyelőség foglalkozás-egészségügyi szakápolói ellátásnak helyszíni biztosítását – beleértve az elsősegélynyújtás feltételeit is – írhatja elő.

"A" foglalkozásegészségi osztály

A foglalkozás-egészségügyi osztályok közül a "A" betűjelű a legnagyobb veszélyességi kockázatokkal járó tevékenységeket öleli fel, ebben az esetben 1000 munkavállalónként kell a főműszak idején egy orvosnak és egy szakápolónak jelen lennie a munkahelyen. Ilyenek a bányászat, a kohászat fizikai munkakörei, valamint idetartoznak azok a munkavállalók is, akik ugyan nem fizikai munkakörben dolgoznak, de az "A" foglalkozásegészségi osztályt indokló munkakörnyezetben töltik a munkaidejük több mint 50 százalékát.

Ugyanebbe a foglalkozásegészségi osztályba soroljuk

- a rákkeltőkkel exponáltakat,

- a sugárzó anyagokkal, ismeretlen (mérgező hatásuk szempontjából kivizsgálatlan) anyagokkal dolgozókat,

- az állatkísérletes munkakörökben foglalkoztatottakat,

- a korkedvezményre jogosító munkakörökben foglalkoztatottakat,

- a munkaidő-kedvezményre jogosító expozícióban alkalmazott munkavállalókat,

- a vasúti közlekedésben a forgalom lebonyolításával közvetlenül összefüggő, a légi és vízi közlekedésben szakszolgálati vizsgához kötött munkakörökben alkalmazott munkavállalókat, függetlenül a tevékenység ágazati osztályától.

"B" foglalkozásegészségi osztály

A "B" foglalkozásegészségi osztályba a következő gazdasági tevékenységek fizikai munkakörei tartoznak, vagy az olyan nem fizikai munkakörök, ahol ilyen munkakörnyezetben töltik a dolgozók a munkaidejük több mint a felét:

- mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, vadgazdálkodás,

- építőipar,

- élelmiszerek és italok gyártása,

- dohánytermékek gyártása,

- textíliák gyártása,

- ruházati termékek gyártása, szőrmekészítés és -festés,

- bőrkikészítés, bőrtermékek és lábbelik gyártása,

- fafeldolgozás,

- kőolaj-feldolgozás és kokszgyártás,

- vegyi anyagok és termékek gyártása,

- gumi- és műanyag termékek gyártása,

- nemfém ásványi termékek gyártása,

- nyersanyag visszanyerése hulladékból,

- szárazföldi és csővezetékes szállítás,

- vízi szállítás,

- légi szállítás,

- bútorgyártás,

- egészségügyi és szociális ellátás,

- állat-egészségügyi tevékenység, nyomdaipari termékek gyártása.

Ebben a csoportban 1200 munkavállalónként kell egy orvost és egy ápolót biztosítani a főműszak idejére.

"C" foglalkozásegészségi osztály

A "C" foglalkozásegészségi osztályba sorolhatjuk az "A" foglalkozásegészségi osztályba nem tartozó ág, ágazat, alágazat, szakágazat ipari, szolgáltató, kutató, számítástechnikai tevékenységgel kapcsolatos fizikai munkaköreiben dolgozókat, valamint azokat a nem fizikai munkakörök munkavállalóit, akik a "C" foglalkozásegészségi osztályt indokló munkakörnyezetben töltik a munkaidejük több mint a felét. Ekkor elég 1500 munkavállalónként a főműszak idejében biztosítani egy orvost és egy ápolót.

"D" foglalkozásegészségi osztály

Ebbe a foglalkozásegészségi osztályba tartoznak a kutatás-szervezési, kulturális, oktatási, egyéb adminisztratív tevékenységet végző munkavállalók, továbbá az "A", a "B" és a "C" foglalkozásegészségi osztályba sorolt tevékenységek nem fizikai munkaköreiben dolgozó, más osztályokba nem sorolt munkavállalói is. Ekkor 2000 munkavállalónként kell a főműszak idején egy orvost és egy ápolót biztosítani.

Ha az ellátandó munkavállalók egynél több foglalkozásegészségi osztályból kerülnek ki, az egy szolgálat által ellátható létszámot egy képlet segítségével kell kiszámítani.

A foglalkozás-egészségügyi szolgáltatást elsősorban a munkavégzés helyén vagy annak közelében kell biztosítani.

Munkaköri alkalmassági vizsgálat

Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés legfontosabb előfeltétele, hogy a munkavállalót a munkahelyén ne érjék olyan a munkavégzésből és a munkakörnyezetből eredő terhelő hatások, amelyek szervezete számára az optimálistól tartósan eltérő igénybevételt jelentenek, vagyis egészségét károsíthatják. A munka alkalmassági vizsgálat célja, hogy tisztázza egy meghatározott munkakörben és munkahelyen végzett tevékenység által okozott megterhelés a vizsgált személy számára milyen igénybevételt jelent és annak képes-e megfelelni.

Ennek megállapítása a foglalkozás-egészségügyi orvos feladata és a munkaköri alkalmasság vizsgálat során történik. A munka alkalmassági vizsgálatot a 27/2000 EüM rendelettel módosított 33/1998.(VI.24.) NM rendelet szabályozza.

A munkaköri alkalmassági vizsgálat célja annak elbírálása, hogy a munkavállaló

• a munkavégzésből és a munkakörnyezetből eredő megterhelés által okozott igénybevétele

• egészségét, testi, illetve lelki épségét nem veszélyezteti-e

• nem befolyásolja-e kedvezőtlenül egészségi állapotát

• idült betegsége vagy fogyatékossága a munkakör ellátása és gyakorlása során nem idéz-e elő baleseti veszélyt

• a járványügyi szempontból kiemelt jelentőségű munkakörökben történő munkavégzés esetén személyi higiénés és egészségi állapota nem veszélyezteti-e mások egészségét, foglalkoztatható-e az adott munkakörben

• milyen munkakörben és milyen feltételek mellett foglalkoztatható állapotrosszabbodás veszélye nélkül, amennyiben átmenetileg vagy véglegesen megváltozott munkaképességű

• foglalkoztatható-e tovább jelenlegi munkakörében

• szenved-e olyan betegségben, amely miatt munkaköre ellátása során rendszeres foglalkozás-egészségügyi ellenőrzést igényel

• tudja-e teljesíteni munkakörét önmaga és mások veszélyeztetése nélkül

Mit tartalmaz a foglalkozás-egészségügyi vizsgálat?

A munka alkalmassági vizsgálat célja annak eldöntése, hogy az illető alkalmas-e az adott munkakör betöltésére, illetve folytatására. A következő részekből tevődik össze:

• kikérdezés korábbi betegségekről és munkahelyi ártalmakról

• fizikális vizsgálat

• vérnyomásmérés

• látásvizsgálat (látásélesség, színlátás)

• hallásvizsgálat (zajos munkahely esetén szűrő audiométer használatával)

• idegrendszeri vizsgálat

• az egészségügyi kiskönyvhöz kötött munkakörökben kötelező a 3 hónapnál nem régebbi tüdőszűrő lelet bemutatása

• az egészségügyi kiskönyvhöz kötött munkakörökben kötelező a bőr vizsgálata

• vizsgálati eredmények kiértékelése, orvosi tanácsadás

• az alkalmassági vizsgálat eredményéről a munkáltató elsőfokú alkalmassági véleményt kap

• a vizsgálatok dokumentációját (törzslap) a szolgáltató őrzi az egészségügyi törvényben (1997. évi CLIV. tv.) szabályozottak szerint

Amunkaköri alkalmassági vizsgálat típusai

• Előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálat

• munkába lépést megelőzően

• munkakör vagy munkahely megváltozása esetén

• két hetet meghaladó külföldi munkavégzés előtt, ha közepesen nehéz vagy nehéz fizikai munkát végez

• Időszakos munkaköri alkalmassági vizsgálat

• a foglalkozás-egészségügyi orvos a munkakörülmények ismeretében a rendeletektől eltérő gyakorisággal is meghatározhatja az időszakos munkaköri alkalmassági vizsgálat gyakoriságát, általában évente végzik a szolgáltatók az időszakos munkaköri alkalmassági vizsgálatot

• Soron kívüli munkaköri alkalmassági vizsgálatot kérhet a munkáltató, a dolgozó, a foglalkozás-egészségügyi szolgálat, a házi- vagy kezelőorvos, az ÁNTSZ, a Munkaügyi Központ

• az egészségi állapot változása esetén

• heveny foglalkozási megbetegedés után

• eszméletvesztéssel járó vagy ismétlődő munkabaleset után

• munkahelyi okokra visszavezethető munkahelyi rosszullétek esetén

• 30 napot meghaladó keresőképtelenség után

• ha a munkavégzés nem egészségügyi okból fél évet meghaladóan szünetel

• ha a munkakörülmények megváltoznak

• Záróvizsgálat szükséges

• a külön jogszabályban szereplő emberi rákkeltő hatású anyagok tízéves, benzol, ill. ionizáló sugárzás négyéves expozícióját követően a tevékenység, ill. a munkaviszony megszűnésekor

• idült foglalkozási betegség veszélyével járó munkavégzés esetén, ill. akkor, ha a foglalkoztatott a korkedvezményre jogosító munkakörben legalább négy évet dolgozott

• külföldi munkavégzés esetén a munkavállaló végleges hazatérését követően

Jelentési kötelezettségek

2011. január 1.-ig a 70/2007 (IV.14) számú kormányrendelet szerint a munkáltatónak (a magánszemély munkáltató kivételével) az alábbi jelentési kötelezettségei voltak a területileg illetékes munkavédelmi felügyelőség felé:

• működés bejelentési kötelezettség a tevékenység megkezdését követő két hónapon belül

• székhely és telephely címe

• tevékenység

• a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatást nyújtó neve és címe

• a munkavállalók száma és foglalkozás-egészségügyi besorolása

• változás jelentési kötelezettség a változás bekövetkezésétől számított három napon belül (ha szolgáltatási szerződés megszűnik vagy a szolgálatot ellátó orvos személye változik)

Ezen jelentési kötelezettséget a 351/2010. (XII.30.) Korm. rendelet módosította. A Korm. rendelet 2. §. (2)-(4) és 4. §. (1)-(2) bekezdésének hatályon kívül helyezésével megszűnt a munkáltatóknak, valamint a foglalkozás-egészségügyi szolgálatoknak a foglalkozás-egészségügyi szolgálat igénybevételével és tevékenységével kapcsolatosan a munkavédelmi felügyelőség részére szóló bejelentési, adatszolgáltatási kötelezettsége.

Fentiek alapján 2011. január 1-jétől nem kell a munkáltatónak

• a tevékenysége megkezdését követően bejelenteni alapadatait, tevékenységét, a számára foglalkozás-egészségügyi szolgáltatást nyújtó szolgáltató adatait, továbbá a munkavállalók számát és foglalkozás-egészségügyi osztályba sorolását, valamint

• a változásokat évente, illetve soron kívül jelenteni.

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy - a bejelentési kötelezettség megszűnésétől függetlenül – a munkáltató továbbra is köteles foglalkozás-egészségügyi szolgálatot biztosítani. A munkáltató ezen kötelezettségének teljesítését a munkavédelmi felügyelőség ellenőrzi.

Afoglalkozás-egészségügyi szolgáltatók jelentési kötelezettségei

• Az OMÜI felé januárban kell jelentést küldeniük az éves munkáról

• A területileg illetékes ÁNTSZ felé januárban kell jelentést adni a védőoltásokról

• A területileg illetékes OMMF felé júniusban és decemberben kell jelentést küldeni a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásukat igénybe vevő vállalkozásokról (név, székhely, elérhetőség, telephely, az alkalmazottak foglalkozás-egészségügyi osztály szerinti létszámáról)